Mini cica,sosem felejtünk!

Mini (Kislány) cicát 2010. Októberében találtuk egy benzinkút mögött egy raklap alatt sírt és vacogott,esett az eső,akkor volt kb egy hónapos.

Nálunk már van három cica,úgyhogy kezdtük a szigorú orvosi procedúrával.

Minden vizsgálat negatív volt,és megkapta az oltásokat,később az ivartalanításon is túl esett.

Hazakerült,és a többiek is hamar befogadták,mondjuk más lehetőségük nem volt,mert nagyon bátor akaratos és barátságos cica volt!

Lassan beilleszkedett,körbepisilte a területét :) és iszonyú életet vitt a többi "öregbe".

2011.09.11.-én reggel hét órakkor,leszédült a radiátorról,rohama volt,ami kb egy percig tartott.

Azelőtt sosem volt semmi baja!

Rohanás az orvoshoz,infuzió,vérvétel,stb...a későbbi diagnózis (leukozis)

Minden nap 17:00h-ra vittük kezelésre (gyűlölte Ő is,és mi is) de muszáj volt.

Az utolsó napokat nem részletezem,de 09.16.-án reggel Minikét el kellett altatni!

Nem volt más megoldás,ami tőlünk,és Piroskátol(Orvos) telhetett,mindent megpróbáltunk.

Azt sajnáljuk a legjobban,hogy nem élte meg az egy éves kort.

Iszonyú a fájdalom,bennem is és a páromban is,azt hittem hogy Rita fogja rosszabbúl viselni.

Egy nagy frászt,itt vagyok 44 évesen 120kg-osan és Mini cica térdre kényszerít!

Nagyon szerettük,és mindig szeretettel fogunk rá gondolni.

Ami hihetetlen az az,hogy óriási az űr Minike után,még úgy is hogy itt simogatjuk a másik hármat!

Már most fontolgatjuk hogy kéne egy kiscica "jót tesz az Öregeknek" :)

Ha döntésünk úgy alakul,akkor tőletek fogunk választani.

R.I.P. Minkó  2010. - 2011.